| Az ismerkedést, a személyes kapcsolatok kiépítését szolgálta az új szlovák külügyminiszter keddi budapesti látogatása. Így foglalta össze a Miroslav Lajcákkal folytatott tárgyalásait a magyar diplomácia vezetője, aki külön örömét fejezte ki, hogy a pozsonyi politikus a hagyományosnak számító prágai út után másodikként Budapestet kereste fel. Mint kiemelte, ez is tanúsítja a kétoldalú viszony fontosságát, mint ahogy ezt támasztja alá a rendszeres párbeszéd is a két kormányfő, illetve a két köztársasági elnök között.  Göncz Kinga elmondta, hogy egyfajta előrejelző rendszerként azonnal hívják egymást telefonon, ha bármilyen gondot tapasztalnak a két állam viszonyában. A cél az, hogy megelőzzék a komolyabb vitákat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kapcsolatok minőségét meghatározza a szlovákiai magyarság helyzete. Úgy fogalmazott, hogy az eszmecserén mindkét részről elfogadták: a két állam kapcsolataiban az alapszerződés a meghatározó, amely tartalmazza a szuverenitás tiszteletben tartását, ám azt is, hogy a kisebbségek sorsa nem csupán az adott állam belügye. Fontosnak nevezte, hogy a szlovák vezetés kinyilvánította: nem kíván változtatni a „status quo”-n az ottani magyarsággal kapcsolatban, de Magyarország szóvá tette, és ezután is szóvá teszi, ha úgy látja, hogy sérülnek az érvényes jogok.
A találkozón megállapodtak abban, hogy a magyar miniszter március 24-én Pozsonyba megy, és szlovák kollégájával első ízben adja át azt a díjat, amelyet Lajcák elődjével, Jan Kubissal együtt alapított. Az elismerés minden évben egy-egy olyan magyar és szlovák magánszemélyt, illetve csoportot vagy szervezetet illet, aki, vagy amely különösen sokat tett a jó kétoldalú kapcsolatokért. A megbeszéléseken szóba kerültek olyan közös uniós témakörök, mint az energiabiztonság, valamint a gazdasági válság megoldása. Göncz Kinga rámutatott, hogy a januári energiaellátási zavarok is bizonyították: egymásra vagyunk utalva. Ezzel kapcsolatban üdvözölte, hogy az Európai Unió gazdaságélénkítő csomagterve támogatja a két gázvezetékrendszer összekapcsolását, de hozzátette, hogy más elképzelések valóra váltásához is szükség van uniós forrásokra. Miroslav Lajcák szerint a látogatással szlovák részről is hangsúlyozni kívánták, hogy jó az államközi viszony, és hogy ők is magasabb szintre akarják emelni. Kifejtette, hogy a két ország partner, szomszéd és szövetséges egymás számára, és természetes, hogy a legtöbb kérdésben azonos álláspontot foglal el. Van persze olyan, amelynek megítélésében eltér a véleményük, de erről is beszélni kell, és jó, hogy erre célra rendelkezésre állnak a megfelelő mechanizmusok.  Göncz Kinga kitért arra, hogy a megbeszéléseken nem érintették a Kárpát Medencei Magyar Képviselők Fórumát. Ő nem illetékes a Fórum működésének elbírálására, hiszen ezt az intézményt az Országgyűlés hívta életre. Mivel azonban a nagyjából egy éve keletkezett alapító okirat némely megfogalmazása érzékenyen érinti a szlovák felet, tanácsosnak tartaná annak vizsgálatát, hogy az eredeti célok mennyire vannak összhangban a tényleges helyzettel, illetve, hogy hol kell a dokumentumot kiegészíteni, netán módosítani. A cél az, hogy a Fórum a lehető legnagyobb mértékben szolgálja a kétoldalú együttműködést. A dunaszerdahelyi atrocitás kapcsán pedig megismételte, hogy a magyar kormány az Európa Tanács illetékes bizottságához fordult, a legközelebbi ülés előreláthatólag júliusban lesz.
A szlovák oktatási miniszternek arra a bejelentésére, amely szerint pozsonyi parlament döntése ellenére sem szerez érvényt az új tankönyv-törvénynek, Göncz Kinga úgy reagált, hogy Szlovákia demokratikus jogállam, amelyben eleget kell tenni a törvényhozás határozatainak. Nézetével egyetértett Miroslav Lajcák is. (2009. február 17.) |