| A Visegrádi Négyek (V4) magyar elnöksége kibővített külügyminiszteri találkozót rendezett az Európai Unió Keleti Partnerség programjába bevont hat ország – Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán – a három balti állam, a jelenlegi uniós elnökségi trió két partnerországa – Spanyolország és Belgium – valamint Svédország, továbbá az Európai Bizottság bővítésért és európai szomszédságpolitikáért felelős biztosának részvételével. 
A találkozó első fordulójában Visegrádi Négyek – Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia – külügyminiszterei vitatták meg országaik együttműködésének lehetőségeit és jövőbeni terveit a Keleti Partnerséggel összefüggésben. Ennek eredményeképpen közös nyilatkozatot fogadtak el, és ebben megerősítették elkötelezettségüket a Keleti Partnerség alapelvei (demokrácia, jogállamiság, alapvető emberi és szabadságjogok, piacgazdaság, fenntartható fejlődés, jó kormányzás) és a kezdeményezés dinamikus fejlesztésének folytatása mellett. Felajánlották segítségüket, szakértelmüket és tapasztalataikat a partnerországok részére a demokratikus folyamatok, a jogállamiság és a piacgazdaság megerősítését szolgáló reformok végrehajtásához. Ígéretet tettek minden olyan elképzelés támogatására, amely a Keleti Partnerség pénzügyi forrásainak további bővítését eredményezi. A Visegrádi Négyekhez tartozó miniszterek megegyeztek, hogy életre hívják a „Keleti Partnerség Barátai” Csoportot. Ez az informális tömörülés azokat az Európán kívüli államokat fogná össze, amelyek támogatnák a Keleti Partnerséget vagy részt vennének a program végrehajtásában. A közös nyilatkozatban támogatták, hogy ez év májusában Lengyelországban a Keleti Partnerségről rendezzenek informális külügyminiszteri találkozót, amely reményeik szerint további lendületet ad majd a kezdeményezésnek. Annak érdekében, hogy a tagállamok és a partner országok részéről biztosítsák a Keleti Partnerség iránti kellő figyelmet és elkötelezettséget, a miniszterek megegyeztek, hogy fenntartják a kezdeményezés dinamizmusát és folytatják végrehajtását a magyar és lengyel EU elnökség idején. 
A Visegrádi Négyek ülését követően az összes meghívott részvételével a külügyminiszterek immár kibővített körben vitatták meg, hogy miként lehetne több tartalommal megtölteni a Keleti Partnerség programot. Egyetértettek abban, hogy alapvetően három fő területre kell összpontosítani. Segíteni kell a partnerországok demokratizálódási folyamatát, a piacgazdaság kiépítésére tett erőfeszítéseit és az emberi jogok védelmében tett lépéseit, vagyis – ahogy Balázs Péter külügyminiszter fogalmazott – segíteni kell, hogy ezen országok eljussanak az államépítés folyamatának végére. A második fontos terület a gazdasági együttműködés, amely a többi között szabadkereskedelmi megállapodások megkötésének, valamint az energia- és a közlekedési hálózatok összekötésének a lehetőségét hordozza magában. A harmadik fókusz a polgárok mobilitása, aminek fontos eleme lehet a vízumkönnyítési megállapodások és a határátkelőhelyek rendszerének fejlesztése. A magyar kezdeményezésre létrejött találkozó résztvevőinek célja, hogy új javaslatokat és kezdeményezéseket tegyenek le az Európai Bizottság asztalára, valamint, hogy meggyőzzék a többi uniós tagállamot, hogy konkrét projektek és megfelelő finanszírozás segítségével valódi tartalommal töltsék meg a Keleti Partnerség programot. A hosszú távú terv a keleti partnerséget alkotó hat ország stabilizálása, gazdasági felvirágoztatása és európai közelítése. Balázs Péter külügyminiszter a tanácskozás margóján kétoldalú megbeszélésen fogadta Audronius Ažubalis litván külügyminisztert, valamint Stefan Fülét, az Európai Bizottság bővítésért és európai szomszédságpolitikáért felelős biztosát.  Audronius Ažubalis litván külügyminiszter csak néhány hete vette át hivatalát, így ez volt a két ország diplomáciai vezetőinek első kétoldalú találkozója.
A litván külügyminiszter köszönetet mondott az általa rendkívül hasznosnak ítélt kibővített V4 találkozó megrendezéséért és a balti köztársaságok meghívásáért. Balázs Péter és Audronius Ažubalis kiválónak minősítette a kétoldalú kapcsolatokat. Megerősítették készségüket a 2011. évben esedékes litván EBESZ és magyar EU elnökségek együttműködésére. Ažubalis nagyra értékelte a Vilnius-ban működő Európai Humanitárius Egyetemnek nyújtott magyar támogatást, illetve a Demokráciák Közösségének tevékenységéhez való hozzájárulást. Balázs Péter felidézte 2010 januárjában tett litvániai látogatását és részvételét a Trakai-ban rendezett biztonságpolitikai konferencián; ezt igen hasznosnak értékelte. Az Európai Unió Balti Tengeri Stratégiáját példának tekintette a Duna Régió Stratégia kidolgozásához. Balázs Péternek valamint Stefan Fülének, az Európai Bizottság bővítésért és európai szomszédságpolitikáért felelős biztosának megbeszélésén az Európai Unió bővítésének helyzete, kilátásai és keleti szomszédságpolitikája volt napirenden. A biztos hangsúlyozta: ahhoz, hogy az unió képes legyen a globális kihívások kezelésére, kiemelt figyelmet kell fordítania szomszédságára. Elengedhetetlen, hogy az Unió egyik legsikeresebb külpolitikai eszközeként számon tartott bővítési folyamathoz megnyerjék a tagállamok közvéleményének támogatását. Ehhez közérthető formában kell megjeleníteni az eddigi bővítések kézzelfogható eredményeit, a majdani előnyöket.  Stefan Füle a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével élénkülésre számít a bővítési folyamatban is. Horvátország a feltételek teljesítése nyomán hamarosan taggá válhat, és fokozott figyelem irányul a nyugat-balkáni térség tagjelölt és potenciális tagjelölt országainak felkészülésére is.
Stefan Füle egyetértett Balázs Péterrel abban, hogy a Törökországgal folyó csatlakozási folyamat életben tartása hitelességi kérdés mind a tagjelölt, mind az Unió számára. Törökországtól a csatlakozási feltételek teljes körű teljesítését várjuk el, az EU pedig tiszteletben tartja vállalt kötelezettségeit. Balázs Péter külügyminiszter megerősítette Magyarország teljes támogatását az Unió bővítési folyamata iránt. A kérdést – különös tekintettel a nyugat-balkáni országok integrációs törekvéseinek támogatására – a 2011. évi magyar uniós elnökség prioritásai között tartjuk számon. Arra számítunk, hogy a Bizottság továbbra is kezdeményező szerepet játszik mind a nyugat-balkáni térség, mind a keleti partnerség országai irányába. (2010. március 2.) Az angol nyelvű nyilatkozat itt olvasható. |