| 
Magyar kezdeményezésére 2010. február 25-én, Budapesten rendezték meg a Duna Csúcstalálkozót; részt vett nyolc uniós tagállam és hat további ország, amelyet az EU bizottsága meghívott. Magát a Bizottságot a regionális politikáért felelős biztos, az osztrák Johannes Hahn képviselte. A találkozón ott voltak két délnémet és négy osztrák tartomány képviselői is. Magyarország azért kezdeményezte a kormányfői szintű csúcstalálkozót, mert központi szerepet kíván játszani a Duna Stratégia kidolgozására irányuló nemzetközi együttműködésben. A csúcstalálkozó legfontosabb momentuma az úgynevezett Budapesti Nyilatkozat volt, amelyet Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia kormányainak képviselői fogadtak el. A nyilatkozathoz csatlakoztak a Duna Régió Stratégia nem EU-tag államai: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna. A nyilatkozat alapja az Európai Tanácsnak az a 2009. júniusi határozata, amelyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 vége előtt készítsen elő uniós Duna Régió Stratégiát. A Budapesti Nyilatkozatot elfogadó államok közös célja, hogy az EU Duna-régiós Stratégia megalkotása által erősítsék az együttműködést és megértést a Duna-régió országai és állampolgárai között, a piacok uniós keretek közötti integrálása, valamint a határokon átnyúló, régióközi és nemzetközi együttműködés útján. A Stratégia a közös megközelítésmód, a szinergiahatások, valamint a már létező EU-s források és alapok, továbbá más létező források és pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználásán alapul. A Duna-régiós Stratégia kulcselemeit képezik az olyan területek, mint az energia, környezet és természetvédelem, közlekedés és infrastruktúra, szakképzés és innováció, művészeti és kulturális tevékenységek, továbbá a fenntartható gazdasági és turisztikai tevékenység, élelmiszerbiztonság, gazdaság, kutatás-fejlesztés, migráció, kormányzás, sport, oktatás és kultúra, munkaügy, egészségügyi és szociális kérdések is. A Budapesti Nyilatkozat részesei elkötelezték magukat vonzó, biztonságos és jólétben élő Duna-régió létrehozása mellett. Vállalták, hogy aktívan közreműködnek valamennyi érdekelt szereplő bevonásában a Stratégia sikeres előkészítésébe, továbbá együttesen lépnek fel a régió előtt álló közös kihívások megoldása érdekében. Ezek érinthetik a környezetvédelmet, a természetet, a szállítási infrastruktúrát – ideértve a folyami hajózást és vasútvonalakat – az energiabiztonságot, a vidékfejlesztést, a turizmust, a sportot, a jó kormányzást, az élelmiszerbiztonságot, a migrációt, a népesedést, a klímaváltozást és lehetnek globális jellegűek. Az aláírók úgy ítélik meg, hogy a Duna-medencét a természeti erőforrások gondos és ésszerű felhasználásával, az emberi egészség, a természet és a környezet védelme mellett kell használni. Támogatják az Európai Unió Bizottságát a Stratégia tervezetének a tagállamok javaslatainak figyelembe vételével történő kidolgozásában. Minden szükséges erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a Bizottság előterjesztése az EU Duna-régiós Stratégiájáról, valamint a végrehajtását szolgáló akcióterv 2010 vége előtt kész legyen, lehetővé téve, hogy az Európai Tanács 2011 első felében elfogadja.
 A Duna Csúcstalálkozó margóján Balázs Péter külügyminiszter megbeszélést folytatott Johannes Hahnnal, a regionális politikáért felelős uniós biztossal valamint a cseh Európa-ügyi miniszterrel és bolgár, román illetve bosznia-hercegovinai kollegájával.
Johannes Hahn uniós biztos elismeréssel szólt mindkét magyar kezdeményezésű eseményről – a Visegrádi energiacsúcsról valamint a Duna-csúcsról –, és támogatásáról biztosította őket. Reményét fejezte ki, hogy a Duna-régió stratégiát a 2011. első félévi magyar elnökség alatt sikerül elfogadni. Egyeztettek a külügyminiszterrel a regionális politika jövőjéről, amely két alkalommal is rövidesen napirendre kerül: egyrészt a pénzügyi perspektíva felülvizsgálata, másrészt a következő uniós költségvetés kialakítása során. Miután a Duna-stratégia finanszírozásában – a Balti Stratégiához hasonlóan – a résztvevő államok nem számolnak sem új intézmények, sem új források létrehozásával, megvizsgálták, hogy milyen lehetőségek vannak a meglévő európai uniós eszközök átcsoportosítására. Balázs Péter és Juraj Chmiel cseh Európa-ügyi miniszter áttekintette a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő intézményi változásokat. A cseh politikus kételyeket fogalmazott meg az Európai Külügyi Szolgálat felállításának áprilisi határidejével kapcsolatban. Juraj Chmiel gratulált a V4+ Energiabiztonsági Csúcstalálkozóhoz, valamint a március 2-án megrendezendő V4 kibővített (V4 keleti-partnerség, balti és EU elnökségi trió partnerek) külügyminiszteri találkozóhoz; egyben üdvözölte, hogy mindkét téma hangsúlyos szerepet kap a jelenlegi elnökségi trió és a magyar elnökség programjában is. Balázs Péter és az új bolgár külügyminiszter, Nikolaj Mladenov egyetértett abban, hogy a két ország érdekei sok területen azonosak, és ezekben még összehangoltabb együttes fellépés szükséges; ilyen a délkelet-európai térség integrációjának támogatása, amely a bolgár kormány egyik prioritása. Ezzel kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője a regionális megközelítés fontosságát emelte ki, nem megkerülve, hogy az elbírálás az egyéni teljesítményen alapszik. A magyar-bolgár érdekazonosság elemei között említették a Keleti Partnerséget is. Balázs Péter tájékoztatást adott a március 2-i kibővített visegrádi külügyminiszteri találkozóról, amely ezzel a kérdéskörrel foglalkozik majd. A február 24-i budapesti energiacsúcsra visszatérve a felek egyetértettek abban, hogy alapvető fontosságú az energiabiztonság valamint a források diverzifikációja, különös tekintettel arra, hogy Bulgária 100%-ban külső forrásoktól függ. Közös érdekeket fogalmaztak meg a következő évtized uniós versenyképességi stratégiáját, az „EU 2020” programot és a kohéziós politikát illetően is. Balázs Péter és Teodor Bacoschi román külügyminiszter megállapodott a további együttműködésben. A megbeszélésén a vendég üdvözölte a spanyol-belga-magyar elnökségi trió programját, amely Románia és Bulgária 2011. évi schengeni csatlakozását is tartalmazza. Teodor Bacoschi ugyancsak üdvözölte az energiabiztonságra, a Duna-stratégiára és a Keleti partnerségre vonatkozó magyar kezdeményezéseket; mint mondta, ezek olyan területek, ahol a két ország együtt képviselheti érdekeit. Egyetértettek a roma közösség integrációjának fontosságában; ezzel kapcsolatban a magyar külügyminiszter tájékoztatást adott a visegrádiak keretében kidolgozott roma stratégiáról. A regionális kezdeményezések között Balázs Péter kiemelte a magyar-román-szerb együttműködést. A magyar diplomácia vezetője biztosította Ana Trišić-Babić bosznia-hercegovinai külügyminiszter-helyettest arról, hogy hazánk továbbra is következetesen támogatja országát az euroatlanti integráció útján. Balázs Péter emellett felhívta a figyelmet a kétoldalú Integrációs Akcióterv fontosságára, amelynek keretében magyar szakemberek adják át tapasztalataikat. Úgy látjuk – tette hozzá –, hogy még az idén esedékes választások előtt jó esély van arra, hogy Bosznia-Hercegovina egyes integrációs területeken előrelépjen; ilyen lehet elsősorban a vízumliberalizációhoz szükséges technikai feltételek teljesítése. A bosnyák külügyminiszter-helyettes beszámolt nem állandó biztonsági tanácsi tagságuk kedvező tapasztalatairól. A felek eszmét cseréltek a májusban, Szarajevóban szervezendő Nyugat-Balkán konferenciáról, amelyet a soros uniós elnökség azért kíván megrendezni, hogy megvonja a régió számára az integrációt célként megfogalmazó zágrábi csúcs óta eltelt tíz év mérlegét. (2010. február 25.) Az angol nyelvű Budapesti Nyilatkozat itt olvasható. |